Mz/X

Az élet olyan apró örömeiért vagyok hajlandó mostanában egyáltalán kimerészkedni a takaró alól, (kizárólag hajnali 10 óra után) mint:

1. Sikerült megtörnöm egy tökéletesen szimmetrikus egy darabban maradó diót! Egyet. Persze vagy három teljes órán át püföltem kalapáccsal a millió számban mérhető dió mennyiséget, de ebből egy lett ami megéri a pénzét. Megjegyzés: az összes került a darálóba, tudni illik a sütihez nem kell tökéletesen szimmetrikus egy darabban maradó királyi dió. Sírok.
2. Mikor fizettem a boltban, olyan szép idei kiadású emlék ötvenest kaptam vissza, hogy mikor megláttam késztetést éreztem, hogy a többi hitvány fémpénztől elkülönítve tároljam a kis drágát. Tudni illik, én nem kicsit utálom, mikor szép papírpénzt kell adnom a kasszásnak. Tulajdonképpen nagyon rasszista elvet vallok az aprókkal szemben. És legyünk őszinték: tuti, hogy ha öt ezressel fizetek, akkor két ezret, egy ötszázast és csillag milliárd aprót kapok vissza. De hát ugye el kell viselni a hernyót, ha pillangót szeretnénk látni...
3. Megtaláltam azt a köretet, amit még én is gond nélkül képes vagyok elkészíteni... és hajlandóságot mutatok az elfogyasztására is.. Kuszkusz. Amellett, hogy én nagyon finnyás vagyok, ez egy elég egyszerű módja a jól lakatásomnak. Nem szeretem a rizst, a tésztát is csak mértékkel... a krumpliba meg  19 év alatt bele lehet unni :D 
4. Hősiesen bevallom elfelejtettem, mit is szerettem volna ide írni, de már csak azért sem akarom, hogy igaz legyen a "három a magyar igazság" hangzatú mondás. Így ez egy kreatív negyedik pont lett. 

Mostanában annyira bajban vagyok a könyvekkel, hogy vigasztalódásképpen inkább kis herceget olvastam. Sajnos az pedig olyan rövid, hogy mielőtt elfeledhetném a sok rosszat már vége is. Azért az sokat elmond, hogy mikor kiskoromban olvastam, akkor a végén szentül meg voltam győződve arról, hogy tényleg épen  és egészségesen vissza jutott a bolygójára... most már nem. Nehéz dolog.

Volt egy kuponom még a libribe, így miért is ne alapon megvettem az "UTÁNAD A SÖTÉTBE" nevezetű porfogót, de nem hittem volna, hogy a cím a történetvezetésbe fektetett időre és intelligenciára utal. Mellettem szóljon, hogy 200. oldalig lelkiismeretesen elolvastam. Csak utána estem neki hátulról, mint a mangáknak szokás. Azóta a szobámban kallódik egyik szennyes kupac alól a másik tetejére. Chh...

Véleményem szerint ez lehet a definíciója a "kétségtelenül kedvező helykihasználtság"-nak. Izé. Nem. 

Ezt pedig ráadásnak:

Hogy a fenébe jut el bárki is ide ilyen keresési kulcsszavak alapján?!