Ez egy olyan pillanat, mint mikor szeptember elején belépsz az osztály terembe. Egy csomó minden eszedbe jut, hogy miről is kellene mesélned azoknak, akikkel rosszabb esetben több hónapig nem találkoztál... de végül nem mondasz semmi érdemlegeset. Mert már úgy is hetekkel ezelőtt történt, meg annyira nem is fontos. Nos, ilyen az élet.
Azért azt megemlíteném, hogy betöltöttem a tizenkilencet(!!!) ami igaz nem mostanában történt, de azóta sem dolgoztam fel. Addig még (szerencsére?) mindig nem jutottunk el, hogy a moziban esetleg elkérjék bármilyen iratomat... kérdés nélkül megkapom a 14 éves korig járó gyerekjegyet :D
Ment mostanában hétvégenként a Star Wars... és hiába kínálták tálcán a lehetőséget, hogy végre igazából végignézzem, egyszerűen nem sikerült leülni a tv elé és egészen a film/ek végéig ott is maradni. Kiskoromban vagy 100-szor láttam, de mára csak annyi maradt meg az összes filmből, hogy vannak:
- sith-ek...
- meg jedi-k....
- meg lebegő autószerű szerkezetek...
- meg a kuglóf hajú lány...
- meg egy fehérre festett csipogó kuka...
- meg az asztmás depresszióra hajlamos vödörfejű...
- JA meg Chewbacca (akinek a nevét kreatív magyar fordításban értsd: fonetikusan bepötyögtem a google keresőbe, hogy rájöjjek leírva hogyan néz ki... azonban kiderült tényleg van olyan, hogy Csubakka, így magyarosítva... szóval azt hiszem feleslegesen elpazaroltam fél percet az életemből)
Lehet, jobb ha most megyek és lefekszem aludni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése