2014. szeptember 9.

Centuries

Buu tündérkéim! ^^

Minden bizonnyal észleltétek, hogy elkezdődött az iskola, aminek megkoronázására szeptember elsején az amúgy is ramaty idő hozta a formáját és olyan frankó kis zuhannyal kezdődött az év, hogy már az ágyból sem volt kedvem kimerészkedni. Ha az időjárás aláfestő zenének szánta az eső kopogását az esernyőmön, akkor majdhogy nem sikerült is. Míg az állatok téli, én inkább a nyári álmot aludtam. Mert nem, tényleg egyáltalán semmi, de semmi rendszer nem keletkezett a nyár alatt arra nézve, hogy én miként fogok ismét hajnalok hajnalán ébredni. Így hát az első hetet egyfajta vegetatív állapotban töltöttem kávé és ágy után siránkozva. Éljünk merészen!

A nagy iskola undor engem idén nem kapott el, vagyis még a szar idő sem riasztott el attól, hogy ismételten végig ölelgessek mindenkit a megcsappant osztályunkban. A társaságból 10-12 ember csak úgy tova állt, és én ezt bármennyire is gonosz dolog, de nem bánom. Csupa olyan hagyott itt minket, akikkel vagy nem beszéltem három mondatot sem vagy egyenesen utáltak. Igazából ez a nagy szeretet még a mostani héten is kitart, de biztosra veszem, hogy előbb utóbb ismét jön valami ami miatt minden a régi feszültségbe vállt át.

Az év megkoronázása az új órarend lett, amit ma kaptam kézhez, bár azt hittem az életem ennél keservesebb már nem lehetne, de ezzel természetesen az előbbi állításom megdőlni látszik. A hétfőt nulladik tesivel kezdem és nyolcadik tesivel zárom. Mert ugye az ember sosem lehet elég fitt. pff Ezt leszámítva vannak jobb napok is, első órám pl. csak két alkalommal van... így még a nulladik is elviselhetőnek hat. Mondom ezt ma, de hétfő hajnali óráiban Pécs az én kurvaanyázásomtól nyavalygásomtól lesz hangos.


Jelenlegi álom listámon szerepel egy lakozott fekete bőr régi akta táska amivel igazán nagyon hipsternek érezhetném magam a suliban, így ha valaki esetleg szívesen megválna a dédszülei által használt darabtól nem ellenkezem. :DD Mivel idén sikerült lakatot szerezni a szekrényekre, így még csak a cuccaimat sem kell haza cipelnem, szóval lehet, hogy beérem egy francos fekete mappával is. És ehhez már csak egy szemüveg hiányozna és tökéletes titkárnő vagy stréber lehetnék. Azt sajnos nem tehetem, hogy egy nagy több részre osztott füzettel rohangáljak, mivel nálunk még mindig nagy divat beszedni a jegyzeteket és órai munka jeggyel jutalmazni. A tanárok hanyatt esnének, ha oda állítanék egy fűzött mappával, vagy egy nagy mindenes füzettel. Arról pedig, hogy esetleg tabra jegyzeteljek, már álmodni sem merek.Éljen a maradiság.

Felbátorodva isten tudja miért elkezdtem Stephen King-et olvasni, ami egyrészről  nekem azért volt baromi fura, mert már hozzá szoktam az E/1-ben írottakhoz, másik oldalról meg olyan beszari egy alak vagyok, hogy az Állattemető után alig bírtam elaludni, nehogy az amúgy sem messze lévő erdőben ébredjek csupa kísérteties sír között. Mazochistáknak áll a világ. Viszont most hogy belelendültem a Csontváros is egy nap alatt megvolt, de azt hiszem ideje lenne törit is tanulni. Elvégre már nehogy túl jól érezzem magam.


Amúgy ez a cipellő a lábamhoz nőtt. Tudom kb. semmi nem látszik a képből, de szuper édes, igaz ki kellett tömnöm az elejét mert csak 36-osban volt, de még így is imádom. Ilyen francos lakkozott fekete dzsigoló cipő. Vagy pincér cipő.  Vagy nagypapi cipő. Sajna nem én leszek a következő air max-es nagyon menő és divatos lány a föld kerekén, így egy perces néma megemlékezéssel temessük el a népszerűségem.


Valamint nem tudom ki mennyire szereti, de itt az új szám amitől én szivárványt öklendezek annyira tökéletes, így három drága percet szabad áldozni, hogy bele hallgassatok. Mellesleg a klip is tetszik. Mellesleg a második zenébe is bele szabad hallgatni. Mellesleg az is nagyon jó féle kis muzsika. Mellesleg túl sok a mellesleg.

Nincsenek megjegyzések:

Ez történt eddig...