Üdv az esőerdőben

Ezer és egyszer csókollak titeket életeim!

Akkor egy kis összefoglaló:

Csütörtök:

Ma magamhoz hűen úgy döntöttem inkább elkerülöm a sulit amíg lehet. Csodálatos módon idén is lesz egy ilyen francos éjszakai filmezés a suliban, vagyis hattól hatig ott fogja önként (enyhe barátnői kényszerrel) rontani a levegőt, drága egyetlen személyem... de legalább másnap már közelébe sem kell mennem az suli területének. A lényeg a következő: tömérdek mennyiségű egészségtelen finomság és kevésbé pusztító kaja lesz. Baj már nem lehet... egy hetes zombie túlélőcsomaggal felszerelkezve talán kibírom azt a rövid kibaszott fárasztó és unalmas estét.

Péntek:

Vége az iskolának! Igen, ez az... ja mégsem. Mindenesetre a suli legalább véget ért és én nem buktam semmiből, azért nem nem is olyan rossz. Meg szép nyári idő is van, kivételesen elértük azt hogy most már én sem fázom... taps. Amúgy így három felé felébredni nem is gyenge teljesítmény, főleg hogy az estét egyhuzamban ébren és virgoncan faszt töltöttem. Érts nagy éberséggel röhögtem azon a szerencsétleneken akik önként és dalolva vettek rész a nagyon nagy aktivitást igénylő sport foglalkozásokon. Jövőre nem megyek!

Szombat-Vasárnap:  

Hétfőn szakmai... öljetek meg egy vanília fagyis kiskanállal.

Hétfő:

A házunk egy kész állatkert! Komolyan már minden van, mint a búcsúban. Candy a drága kis szőrösöm mellé került tegnap egy vörös pöttöm kölyök cica. Igazából pofás kis dög. Aranyos meg minden... elvégre egy kis cica nem lehet nem aranyos. A tavunkba (mert igen itt van egy francos tó) a halak legnagyobb örömére átköltözött egy kuruttyoló kellően undi béka. Azt rekord gyorsasággal pateroltuk ki. És még van egy kis sárga csipogó kellően idegesítő madár is, azt remélhetőleg a macska találja majd meg, egy kis ketrec nem lehet akadály. Csodálatos.

Kedd:

A napok egymásba folynak, senki nem csinál már semmit kivéve engem mivel nekem még most is nyomorúságos gyakorlaton kell vergődnöm... aminek amúgy semmi értelme. Hétfőn kezdődött és lám a keddi napomat máris ellógom... nem volt túl nagy a lelkesedésem.  Viszont egész napos olvasásnak hála befejeztem a Szerethetetlent és ahw <33

Szerda:
Térden csúszva szégyenkezem (nem rosszra gondolni haha) amiért képtelen vagyok rendszeresen életjeleket mutatni, de tudjátok... azért egy fél évente ide tolom a pofámat is. Más részről amennyiben az boldogságot okoz - mert ki ne akarná nyári szabadidejét az én mesterien egyhangú életem morzsáinak olvasásával tölteni-, majd hozok álmaim ruháiról képeket, de előtte még meg kell vennem... vagy egyáltalán megtalálnom azokat amiken az árcímke nem okoz azonnali szívrohamot. Sőt még akár tőmondatos megoldásaimnál is tovább megyek és vesszővel elválasztott összetett mondatokat is használni fogok!! Vagy. Talán. Mégsem.