Tegnap a buszon hazafelé egy rendkívül jól szituált, magára és környezetére igényes középkorú úriember arcomat meglátva mérhetetlen vágyat érzett, hogy kérdését hangosan nekem szegezze:
– Nem tudom, hogy?
A választ sajnos nem kaptam meg, de azóta is rendületlenül furdal a kíváncsiság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése