A HAUL bejegyzések mindig nagyon népszerűek, hisz azért valljuk be a legtöbben szeretik nézni a jól összeállított szetteket. A saját tapasztalatom azonban az, hogy akik igazán divatos ruhákat mutatnak be, azok nem az én pénztárcám szerint vásárolnak. Mert a rohadt életbe, tudod mikor fizetnék egy fodros ruháért alsó hangon egy tízest.
A bevásárlóközpontok tele vannak a fiatalok kedvelt, viszonylag megfizethető üzleteivel. A fast fashion lényege nem az, hogy egy olyan ruhát vegyen a vevő ami később évekig a gardróbja masszív darabja lesz. Az elsődleges szempont az, hogy a következő szezonig húzza ki, mivel fogyasztói társadalomban élünk. Kell az újabb, divatosabb, menőbb.
A bevásárlóközpontok tele vannak a fiatalok kedvelt, viszonylag megfizethető üzleteivel. A fast fashion lényege nem az, hogy egy olyan ruhát vegyen a vevő ami később évekig a gardróbja masszív darabja lesz. Az elsődleges szempont az, hogy a következő szezonig húzza ki, mivel fogyasztói társadalomban élünk. Kell az újabb, divatosabb, menőbb.
Kezdetben számolgassunk egy kicsit. Egy egyszerűbb fast fashion ruhadarab előállítása nagyjából 700-900 forint között mozog. Mire az összes áruhoz kapcsolódó költséget (például: reklám, tárolás, munkavállalók bére, szállítás) hozzáadjuk kijön durván ezerhatszáz forintra. És ez már nagyon ráhagyással számított ár, a tömeggyártás során a költségek gyakorlatilag minimalizálódnak. A környezet és a gyárban éhbérért dolgozók kárára.
Jobb esetben az ezerhatszáz forintos ruhát a Bershkában akciósan megveszi a fogyasztó 2990-ért és még örül is, hogy nem az eredeti árat kellett kifizetnie. Ráadásul a kasszánál perkált összeg a legtöbb esetben nem tükrözi a minőséget, mert ugyan a vásárló joggal hiszi, hogy az a farmer nyolcezerért egy tartós darab, de előállítását tekintve közel sem biztos, hogy többe került ezerkétszáz forintnál.
A friss kollekciós, tipikusan divatos ruhák mindig magasabb összegért kelnek el. Egyszerűen azért, mert mindenki csillapíthatatlan vágyat érez, hogy a legújabb göncbe mutatkozzon. Az üzlet nyugodtan megteheti, hogy irreálisan magas összeget kér érte, hisz később, ha nem fogyna a készlet akciósan még mindig nyugodtan értékesítheti. A tehetősebbek, akiknek nem kérdés, hogy a legutóbbi divat szerint öltözködjenek-e végül kifogják fizetni a sokszor pofátlanul drága árat is.
Vannak a szezonvégi leárazások. Olyan összegekért dobálják utánunk a ruhákat, hogy még az is megveszi, aki amúgy nem tervezte. A felsőn, amit ezer forintért ad el az bolt, azon már nem lesz számottevő haszna, de valójában nem is kell, hogy legyen. Azokon, akik előtte kifizették a teljes árat behozzák a profit kiesést.
És valójában szerintem ez a kulcsa az egésznek. Előre kell gondolkodni. A cél az legyen, hogy ne belőlem gazdagodjon meg az üzlet.Bár hidd el: van profit az akciós cuccokon is. Nyár végén már a következő nyárra kell vásárolni.
Néhány apró ötlet, amik szerint én is vásárolok:
És lehet, hogy nem fogsz a legtrendibbek között lenni, de tulajdonképpen számít ez?
A jó ízlés sosem megy ki a divatból.
A nadrág szerelem volt első látásra. A Stradivariusban bukkantam rá... akciósan 2990 forintot hagytam a kasszánál. Az eredeti árát inkább le se írom, mert az egy valódi gyalázat. Alapvetően mindig is jobban kedveltem az ilyen chino/szivar nadrágokat. Egyrészről sokkal kényelmesebbek, ráadásul egy egyszerűbb felsővel kombinálhatva is elegáns marad az összhatás. + Nekem történetesen nincs beach body-m, így ez a fazon sokkal előnyösebben áll rajtam.
A topot és övet kilós turkálóban vettem, mikor egy kiló ára 390 forint volt... Így a kettőért 255 forintot fizettem. A felsőimet szinte már csak használt-ruha üzletekből veszem. Egyszerűen annyira olcsón lehet hozzájuk jutni, hogy számomra értelmét vesztette újonnan megvenni.
A kalapot több évvel ezelőtt vásároltam a Tescoban, akciósan volt 790 forint... Egyébként egy kezemen megtudom számolni eddig hányszor húztam fel. Azt hittem majd a nap ellen jó szolgálatot fog tenni, de a valóság az, hogy inkább egy helyes kis kiegészítő, mintsem funkcionális szerepe van.
Vannak a szezonvégi leárazások. Olyan összegekért dobálják utánunk a ruhákat, hogy még az is megveszi, aki amúgy nem tervezte. A felsőn, amit ezer forintért ad el az bolt, azon már nem lesz számottevő haszna, de valójában nem is kell, hogy legyen. Azokon, akik előtte kifizették a teljes árat behozzák a profit kiesést.
És valójában szerintem ez a kulcsa az egésznek. Előre kell gondolkodni. A cél az legyen, hogy ne belőlem gazdagodjon meg az üzlet.
Néhány apró ötlet, amik szerint én is vásárolok:
- Vásárlás előtt érdemes átnézni a gardróbot, hogy konkrét célokkal menjünk és ne impulzus vásárlóként ugorjunk fejest a ruhák rengetegében.
- Ha éppen augusztus elején akciózva kiteszik a tavalyi téli megmaradt készletet, akkor jusson eszedbe, hogy bizony szükséged van egy bundás kabátra.
- Olyan alapdarabokat kell választani, amikről tudni lehet, hogy később is képesek leszünk kombinálni a már meglévő ruháinkkal.
- Figyelj a varrásra és anyagminőségre. Ki lehet fogni masszívabb jól elkészített ruhákat is, csak sokkal körültekintőbbnek kell lenni.
- Nézz be néhány használt-ruha üzletbe is. Egy basic felsőt már fillérekért lehet venni. (erről majd még írok)
- Legyél tudatos vásárló a reklamáció esetén is!! Tedd el a blokkot, és ne szégyelld vissza vinni az 5 hónap alatt elszakadt sportcipőt, mert a boltnak kötelessége visszavenni.
És lehet, hogy nem fogsz a legtrendibbek között lenni, de tulajdonképpen számít ez?
A jó ízlés sosem megy ki a divatból.
A topot és övet kilós turkálóban vettem, mikor egy kiló ára 390 forint volt... Így a kettőért 255 forintot fizettem. A felsőimet szinte már csak használt-ruha üzletekből veszem. Egyszerűen annyira olcsón lehet hozzájuk jutni, hogy számomra értelmét vesztette újonnan megvenni.
A kalapot több évvel ezelőtt vásároltam a Tescoban, akciósan volt 790 forint... Egyébként egy kezemen megtudom számolni eddig hányszor húztam fel. Azt hittem majd a nap ellen jó szolgálatot fog tenni, de a valóság az, hogy inkább egy helyes kis kiegészítő, mintsem funkcionális szerepe van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése