Candy machine

Buu cuncikáim! 

Remélem mindenki kiélvezi a rossz idő adta animézési lehetőségeket... 

A tegnapi napom szintre hihetetlen, de sikeresen teljesítettem a szakmai gyakorlatom. Egyrészt az a négy hét kimondhatatlanul hosszú, ha azt nézzük, hogy a nyári szünetem lett rövidebb tőle... Mégis így utólag szinte fel se tűnt milyen gyorsan elrepült az idő.

Tudjátok nekem a  rövidke postai pályafutásom során igencsak eltökélt célom volt, hogy munka során egyszer megtaláljam a saját levelem a halomban. Éjszakai műszakban végre láttam a kedvenceimet. Kínai csomagok. Sok. Sajnos bármilyen erősen is koncentráltam a a nevemre egyiken sem találtam. Persze ez mondjuk nem csoda, de én azért reménykedem.

A képeknek normális esetben fordítva  kellene követniük egymást.  Ugyanis, amikor indutam már bőven sötét volt. Az elején ettől fostam is, mert azért mégis csak olyan világban élünk ahol valaki önkényesen előcsaphatja a farkát és megdughat minden arra járót történhetnek rossz dolgok. Meg aztán én aludni is kimondottan szeretek és mivel napközben sosem volt időm pihenni így már hulla formában indultam el... De egész jól bírtam. Aztán vissza felé is hasonló volt a helyzet, mert kigondolná...  De hajnali ötkor is vannak olyan alakok akik matt részegen az ürességtől kongó buszban is csak mellettem találnak helyet. De ettől függetlenül hazafelé már az egész utca kihalt reggel hajnali fél hatkor.  

Az ottani arcok, amúgy tényleg mindent megtettek azért, hogy nekem aztán jó kis élménybeszámolót sikerüljön írnom. Minden héten máshol voltam, szinte mindent láttam. Ahogy szeptemberben kezdődik a suli nekem majd összegeznem kell az ott tanultakat egy előadás formájában. A probléma csak az, hogy az értesítők pecsételésén (úgy kb. 2000 darab, és azt is kétszer) a levél válogatáson, és rögzítésen túl én semmit nem csináltam :D Ja még írtam értesítőket... Amit előtte lenyomtam. Ez azért elég vérszegény. Persze besegítettem máshol is, de a fő feladatom kimerült a fentiekben. Pénteken még a csomag kézbesítőhöz is beülhettem aki nagylelkűen felajánlotta, hogy akkor már haza is visz. Nem utasítottam vissza. Csak hát erről túl hosszan nem tudok beszélni. Azt meg csak nem mondhatom majd, hogy éjszaka jó kis pizza rendelések közepette mesteri szintekre fejlesztettem szólánc tudásomat...