Csokiban gazdag Mikulást minden kedves erre tévedő elvetemültnek. Mossatok fogat.
A suliban megvolt még a héten a karácsonyi húzás. Alapvetően két ember nevét akartam elkerül, mikor elolvasom a kis cetlit, de természetesen nekem megvan az a apokaliptikus tehetségem az ilyesmihez, hogy olyat húzzak, aki jele esetbe nem akartam. Igazából vele sincs bajom, csak eddig két mondatot nem beszéltem vele, és valószínűleg a nevemet sem tudja. Valamint abban a hitben él, hogy én őt meg akarom ölni, ami részben igaz is, de amolyan halálra csíkállak fulladj meg a nevetésbe módon... szóval semmi komoly. Minden esetre nem lesz könnyű menet.
*kirohanás kezdete*
Holnap iskola lesz. FÚJ. Keserves kínok között vesszen el a kedvenc zoknijának bal párja amelyik pillecukor elméjű molylepke ezt kiöltötte a kis kobakjában. Nem elég nekem az az előző öt nap kínzás? Hát esküszöm fújja le a szél a parókáját a borsólevespatak legmélyére.*kirohanás vége*
Ma volt ugyebár Télapó, ami magyar hagyományok között sokkal inkább Mikulás. Annyi csokit kaptam ami másnak egy egész hónapos túlélő csomagra elég lenne, maradjunk annyiba nekem erős spórolással is egy hét lesz. A suliban is kaptunk csoki mikulást és mi egyebet valamint egy Mikulás is feltűnt a színen, ami így középiskolában igen csak túlzás. Bár a szándék a fontos. Illetve a holnapi nap is ennek a jegyében fog eltelni, valami vetélkedőt terveztek ami igazából tök hülyeség, viszont egy szombati napon ezerszer jobb mint a tanulás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése