Mert lesz ne mulass!

Buu husikáim! :)

Ma lényegében semmi, de az égadta világon semmi nem történt velem, így gondolhatjátok, hogy ma is egy semmi logika a bejegyzésben poszt lesz.
Aki nagy tumblr-ös az valószínűleg már belefutott ebbe a kis szövegbe, talán reblogolta is...

"Ha valaha bármi módon bántottad magad vagy öngyilkosságon gondolkoztál/próbálkoztál, illetve ismersz olyat, aki bántotta magát, öngyilkos lett vagy próbálkozott, november 30-án viselj fekete szalagot. És ha látsz valakit szintén fekete szalaggal, menj oda hozzá öleld meg és kérd, hogy legyen erős! Higgyétek el, hogy nekik ez is számít, vagy csak egy beszélgetés, bármi, egy kis odafigyelés..." 

Kezdeném azzal, hogy szerintem iszonyat aranyos, már csak a próbálkozás is. Biztos van akinek jól esne egy ölelés akár egy idegentől is... a megvalósítást már nem tudom elképzelni, de az ötletet értékelem. Én igazából bárkivel, bármikor, bármiről szívesen beszélgetek... vagy akár hallgatok, ha az kell. Esküszöm odamennék MINDENKIHEZ az utcán és végig ölelgetném a várost, de nem fogom... mert vagyok annyira beszari, hogy féljek attól, hogy mint egy idiótát elzavarnak. És amúgy nagy többség egész biztosan ezt tenné. A magyarok bizalmatlanok, elutasítók és rosszindulatúak, sajnos ez így van. Mindenkiben képesek meglátni a rosszat, vagy ha nincs akkor is bemesélik maguknak, és ezzel gátat szabnak bármiféle idegennel szemben. Egyik ismerősöm pár éve az osztályával kiment a Széchenyi térre és hajtogatott virágokat és ölelést osztogattak.  A vége az lett, hogy rájuk hívták a rendőrséget, mi az, hogy ilyen kis papír vackokkal idegesítik az arra járókat. Persze, semmi nem lett belőle, a rendőrök is csak röhögtek...de szerintem a reakció egyértelmű. És ebből a tanulság az, hogy hiába a tumblis igyekezet és a sok reblog, meg az egész kezdeményezés, mert akinek szüksége van egy kis biztatásra az nem fogja feltenni a szalagot, vagy ha még meg is teszi... az emberek szó nélkül fognak elmenni mellette. Manapság ilyen nyomorúságos világba élünk, elég szomorú. Persze hozzám bármelyik nap lehet jönni <3

Mindig is irigyeltem azokat az embereket, akik annyira jól néznek ki, vagy csak gondolják hogy jól néznek ki.... hogy megannyi fotót készítenek magukról és boldogan teszik ki facebookra.  Én személy szerint utálom, ha bármi maradandó alkotásnak a része leszek. Tudjátok ha nincs kép, nincs mivel zsarolni sem :DD De ez egyben rossz is, mert míg másnak egy csomó képe lesz öregkorára addig nekem lesz az a maroknyi, amit nem töröltem ki, vagy elfogadhatónak találtam... pedig ennél már csak rondább lehetek, szóval jó lenne összekapni magam. Igazából most megint esedékes, egy profilkép váltás... mivel mióta megvan a facem kemény kép képem van kint... de azok is jó szarok, viszont az nem baj, mert nekem tetszenek... és a lényeg végül is ez. Amúgy az tök vicces, hogy a képeim, amikor kiteszem így belájkolják olyan drága személyek is, akik amúgy köztudottan kikaparnák drága kis szemem... logika. Ma próbáltam valami értékelhetőt össze hozni, de mivel nem sikerült így ezt  még jegelem egy kicsit, viszont ha már itt tartunk akkor megmutatom, hogy mire is gondoltam a sikertelen kép alatt ... itt még mindig jobb helye van, mint ott :DD És itt akkor az a meseszerű tény, hogy 13 évesen tök ugyan így néztem ki, ez nem baj... 40 évesen örülni fogok. Az arcom egyre gömbölyűbb lesz, de fogyni nem akarok mert 44 kilosan azt hiszem nem is lenne kifizetődő, de az tény, hogy régen szép csontos arcom volt. Mindenesetre abban reménykedem, valamikor divatba jön a babaarc, mert akkor jön el az én időm ....