2013. július 17.

▲ isten létezik?

 image
Ma igazból egy kicsit nagyobb lélegzet vételű dologgal jövök. Nem szeretnék senkit sem térítgeteni, és az sem hiányzik, hogy engem akarjanak a helyes útra terelni. Az egész azzal kezdődött, hogy a fene nagy unalmamban megint ask-on nyomorítottam az agysejtjeim, mikor valahol megláttam ezt a képet.

Valószínűleg nem olyan sokan ismeritek ezt a lányt, de akkor most  mesélnék róla egy kicsit.  Nagyon beteg volt, és olyan hősiesen küzdött, amit még felnőttek is megirigyelnének... amikor kihullott a haja a kemonak köszönhetően ő ahelyett, hogy beletörődött volna inkább sminkeléssel vonta el az emberek figyelmét. Profikat megszégyenítő tehetsége volt hozzá, amit a youtube-on is megmutatott. Nagyon sokan követték nyomon az életét, anno én is végig néztem a videóit, aztán biztos voltam benne hogy meggyógyul. Tévedtem.

Minden ilyen alkalommal felmerül bennem a kérdés, hogy miért? Ha valóban van egy mindent irányító személy hogy képes tétlenül nézni ilyesmit. Amikor megkínoznak egy öt éves gyereket a szüleik mást se tesznek, csak imádkoznak. És ez nem elég, miért kell annyi mindenkinek szenvednie? Biztos minden okkal történik, és legyen... tegyük fel, hogy hiszek. Akkor miért szenvednek a hívőktől is annyian? Miért betegednek meg ilyen csodálatos emberek, miért ölnek végtelen embereket terroristák? Isten i alapján dönt, hogy ki mit érdemel? Csak mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy manapság már nem azok a dús gazdagok akik olyan kibaszottul segítenek másokon.

Furcsa mód abban valóban hiszek, hogy Jézus létezett. Nem ő nem a  megváltó volt, hanem egy nagy intelligenciával megáldott férfi. Valószínűleg valóban tett olyan dolgokat, ami akkoriban lehetetlennek tűnt , de mai szemmel már simán megmagyarázható lenne. Szájról szájra pedig terjedt a pletyka és mindenki egy kicsit tovább színezte.

Az egész részemről annyinak tudható be, hogy az embereknek hinni kell valamiben. Túl szomorú beletörődni, hogy halál után egyszerűen semmivé lesz az életünk. És egy közösségben könnyebben átvészelhetik a tragédiákat, jó hinni, hogy egy elvesztett barát fentről figyel... bár szerintem porrá lesz és semmi több. Valahogy kell valami amibe lehet kapaszkodni, mikor  minden kötél szakad, de ez nem Isten... ez csak a remény megnyilvánulása. Isten létezik és én a halál után a mennybe kerülök ahol már várnak rám, szép kis álom nem?

Talán túl negatív ez így, pedig amúgy nem az. A karma sem létezik, de inkább tudnék abba hinni, mint egy olyan személyben aki eddig semmit sem mutatott magából.

Nézzük hívó szemmel. Valaki beteg a családban és meggyógyul... Isten megkegyelmezett neki, még élnie kell, hisz feladata van,  de van valaki aki viszont meghal... neki a túl világon a helye. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Nem tudhatod mi vár rád, de minden okkal történik. Nem olyan rossz ez, ebbe is belelehet szokni.

A hit neveltetéstől függ, ha nekem születésemtől kezdve azt diktálnák, hogy létezik nem lennék képes most ezeket leírni, vagy talán mégis? Mi lenne, ha kapnék egy kimenőt ahol mindent kipróbálhatok. Eldönthetem mit akarok és szabad akaratból cselekedhetek... az amishoknál ez a helyzet. Ők egy nagyon konzervatív nézeteket valló keresztén közösség. Minden technikára nemet mondanak, fő a hit, minden más nem számít.  azonban van egy pont ahol már bármit megtehetnek. Vehetnek kocsit házat... dönthetnek, hogy akarnak e visszatérni vagy élni az életüket a modern világban. Igazság szerint nekem ez tetszik a legjobban, és furcsa mód többségben visszatérnek az egyszerű élethez. Talán ők tudhatnak valamit, de nem ez sem Isten miatt.

Isten fogjon velem kezet és majd akkor elhiszem, hogy létezik. Direkt nem emeltem ki semmit, fölösleges.

Adios

Ez történt eddig...