2013. február 12.

▲ eltemetve

Huu nagyon úgy néz ki túl sok mindenbe fogtam bele, már csak így a netes világban is. Kicsit elfáradtam, mert jelenleg 3 blogot is aktívan csinálok, illetve csak próbálok csinálni. Senkinek sem akarok ilyen téren sem csalódást okozni, hisz mindenütt sok olvasó szemre találtam. :) Hihetetlen hálás vagyok ezért<3
Szóval a lényeg, hogy ma mindent megteszek, hogy kielégítsem az igényeket. Elsősorban ez a blog az én szívem csücske. Itt van az életem, nem csoda, hogy ide tévedtem első szabad pillanatomban. Akkor be is számolok az elmúlt pár napról :DD


Pontosan egy évvel ezelőtt kitöltöttem egy tesztet, ami a "mi jut róla eszedbe?" köré rendezte a kérdéseket. A lényege annyi, hogy egy évvel később vagyis most újra kitöltöttem. Ez csak olyan játék szerűség, anno és most mi az érdeklődési köröm.
Amúgy ha a telefonom nem lenne olyan kis okos és nem riaszt eszembe nem jutna semmi ilyesmi. Mindenesetre furcsa mennyit változik az ember. Sajnos nem mindenki jó irányba.

Ma életemben először ettem licsit. Hihetetlen fura íze van, nem rossz csak nem ízlik.-. A felépítése viszont még furább, belül olyan zselés kívül egy tüskés réteg és ami a legrosszabb az amúgy is pöttöm gyümölcsben még egy oltári mag is elbújt.

Ma fent voltam mamámnál amikor rosszul lett. Nagyon ijesztő volt, nekem pedig amúgy sem erősségem a telefonálás. Tipikus sms párti vagyok. Nem megy a telefonálás, egyszerűen nem tudok beleszólni, ilyen helyzetben meg végképp nem. Komolyan ha valaki éppen haldokolni van kedve az ne az én társaságomban tegye. Az pedig, hogy 16 évesen képtelen vagyok a mentők számát megjegyezni egy külön tragédia. Szánalom vagyok.

Ma nagyon könnyű napom volt, sem első órám nem volt ráadásképp még az utolsó is elmaradt. Király.

Amúgy nemrég kezdtem ezt a nyomis történetet, és annyira élvezem írni. Nem azért mert jó, mert korántsem az. Mégis olyan jó egy luzernek beállítani valakit, beleképzelni más fejébe magad. Igazából jól elírogatom magamnak.  Aztán rájöttem arra is, hogy leszarom ha másnak nem tetszik. Ilyen pedig eddig még nem volt, nem szerettem ha kritizálnak, most mégis úgy vagyok fel pukkadjon meg. Én blogom én éltem én csodaországom és pont.

Na és megígérem két naponta mindenképp adok jelet magamról! ^^

Ez a kép pedig érdekes.

Ez történt eddig...